Az OpenAI egy nyilvános GitHub-tárhelyen 722 matematikai kéziratot tett közzé, amelyeket egy még ki nem adott, belső fejlesztésű modell generált. A Perplexity összegzése szerint a 17 tudományterületet lefedő anyagok ellenőrzése a matematikusoknak akár hónapokba is telhet. A közzétett bizonyítások egy részét a Lean programozási nyelvvel formalizálták, de a nem ellenőrzött részekben hibák is lehetnek.
A cég közlése szerint a rendszer nagyjából 4000 feladattal próbálkozott az értékelés során. Egy-egy átlagos eredmény kidolgozása körülbelül 3 órányi ChatGPT Pro-gondolkodásnak megfelelő számítási kapacitást igényelt. Bár egy független tanácsadó testület javasolta a részletek megosztását, az OpenAI nem hozta nyilvánosságra a modell nevét, a használt promptokat és a pontos költségeket sem.
Az eredeti szöveg (Perplexity Discover)
Október 6-án, kedden az OpenAI 722 matematikai kéziratot tett közzé egy nyilvános GitHub-tárhelyen, 372 „eredménycsaládba" rendezve. A cég szerint egy még ki nem adott belső, élvonalbeli modell készítette őket. A Scientific American beszámolója szerint a tárhely keleti parti idő szerint 18 órakor vált elérhetővé. A matematikusoknak várhatóan hónapokra lesz szükségük, hogy átvizsgálják az eredményeket, és eldöntsék, hoznak-e új gondolatokat a bizonyítások, vagy többnyire csak meglévő technikákat kombinálnak újra.
A közzététel egy hónappal azután történt, hogy az OpenAI szeptember 8-án azt közölte: ugyanez a belső rendszer bebizonyította, hogy a háromdimenziós Navier–Stokes-áramlásokban véges időn belül szingularitások alakulhatnak ki. Ez a probléma a Clay Matematikai Intézet millenniumi problémái közé tartozik. A Navier–Stokes-bejelentést tartós bírálat érte az érdemek elismerése, az átláthatóság és az eredmények kiadásának üteme miatt.
A problémacsaládok 17 tudományterület között oszlanak meg, a legtöbb bejegyzés az elméleti számítástudományhoz, a kombinatorikához, az algebrai geometriához és a számelmélethez tartozik. A katalógusban olyan állított eredmények szerepelnek, amelyek a pi irracionalitási kitevőjéről, a Mahler-sejtésekről, az NP-nehézségről, a szabad csoportfaktorok izomorfiájáról és a relativisztikus Vlasov–Maxwell-egyenletekről szólnak.
Az OpenAI számos bizonyítás Lean-formalizálását is közzétette. A Lean egy programozási nyelv, amelynek segítségével a számítógép ellenőrizni tudja a bizonyítások minden logikai lépését. Nem minden kéziratot formalizáltak azonban. Az adattár README-fájlja arra figyelmeztet, hogy a nem formalizált eredmények közül egyesekben „lehetnek hibák”, a formalizálási jegyzék pedig „unchecked”, vagyis ellenőrizetlen státuszt tüntet fel az átnézésükhöz.
A cég közlése szerint a modell az értékelés során nagyjából 4000 feladattal próbálkozott. Elmondásuk szerint az átlagos eredményhez nagyjából „három óra ChatGPT Pro-gondolkodásnak” megfelelő számítási kapacitás kellett. A modell gondolatmenetéről tíz rövidített összefoglalót is mellékeltek. Az OpenAI nem közölte sem a teljes dollárköltséget, sem a tokenek számát, sem a modell nyilvános nevét.
Az OpenAI közlése szerint a kiadás során a Matematikával és Mesterséges Intelligenciával foglalkozó független tanácsadó csoport (Advisory Group on Mathematics and Artificial Intelligence) tanácsaira támaszkodott. A csoport a New Jersey állambeli Princetonban működő Institute for Advanced Study keretein belül működik. A testület szeptember 29-én tette közzé ajánlásait. Ezek szerint a laboratóriumoknak közölniük kellene a modell nevét, a felhasznált promptokat és az egyes eredmények számítási költségét, az eredményeket pedig olyan adattárakban kellene elhelyezniük, amelyeket egyetlen mesterségesintelligencia-labor sem ellenőriz. Az OpenAI nem tette közzé sem a promptokat, sem az eredményenkénti számítási adatokat. A cég egyik szóvivője a Scientific American kérdésére azt mondta, hogy az OpenAI komolyan veszi az iránymutatásokat, de azok nem kötelezik.
Ugyanez a szóvivő elmondta, hogy szinte minden eredmény egyetlen, egyetlen ágensnek adott promptból született, bár egyesek esetében lehet, hogy több próbálkozásra volt szükség.
„Kérnünk kell a bizonyítékokat” – mondta a Scientific Americannek Andrew Sutherland, az MIT matematikusa. Szerinte az olyan állításokat, amelyek szerint a modell egyetlen lépésben old meg problémákat, a modell nyilvánosságra hozataláig igazolatlannak kell tekinteni. A Torontói Egyetem kutatója, Daniel Litt ezzel szemben más véleményen van: „Szerintem ez jó dolog lesz a matematikának”.
Az OpenAI közölte, hogy műhelybeszélgetéseket és konferenciákat kíván támogatni, hogy segítsen a matematikusoknak megérteni az MI által előállított eredményeket. Hozzátette, hogy dolgoznak azon, hogy a mögöttük álló modellt „felelősen tegyék elérhetővé”.